Egy nemzetközi kutatói team egy új Ebola-szerű vírust - a vírus neve: Lloviu vírus - fedezett fel a Spanyolország északi területén élt denevérekben. A Lloviu vírus az első ismert filovírus, amely Európában őshonos – állítják a kutatók a „PLOS Patogének” c. szakfolyóiratban megjelent cikkükben.
A kutatói team azért nemzetközi, mert az amerikai Columbia Egyetem „Mailman Közegészségügyi Iskolája”-nak a tudósai, a spanyolországi „Instituto de Salud Carlos III”, valamint még több spanyol intézmény és egyetem tudósai dolgoztak benne együtt.
A Filovíruscsalád, amelynek a jól ismert Ebola és Marburg vírusok is a tagjai, egyike a leghalálosabb humán és nem humán főemlős patogéneknek (kórokozóknak) és általában Kelet-Afrikában és a Fülöp-szigeteken található meg. Ez a kutatási eredmény végső soron kiterjeszti a filovírusok természetes geográfiai eloszlásának a területét.
„Kutatásunk így egy lehetőség is arra, hogy a filovírusok természetes ciklusával kapcsolatos ismeretek előrehaladjanak.” – mondja Ana Negredo, a publikáció egyik vezető szerzője.
A tudósok Spanyolország Asturias Hercegsége és Cantabria autonóm közössége területén lévő barlangokban talált 34 db denevér tüdőből, májból, lépből, torokból, agyból és végbélből származó mintáit elemezték, azt követően, hogy ezek a denevérek Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában 2002-ben kihaltak, bár a kihalás főként csak a denevérek egy faját érintette.
A tudósok ezeket a mintákat a vírusok széles köre után kutatva vizsgálták meg. A szűréshez polimeráz láncreakciót használtak, egy olyan molekuláris biológiai technikát, amely lehetővé teszi élő szervezet igénybe vétele nélkül a DNS enzimatikus amplifikálását, azaz a kópiák megsokszorozását. A tudósok a polimeráz láncreakció vizsgálat során fedezték fel a filovírust.
A kutatói team egy másik része nagy áteresztőképességű szekvenálás (a szekvenálás biokémiai módszer, melynek segítségével a DNS oligonukleotid nukleotid bázisainak – ezek: adenin, citozin, guanin és timin – a sorrendjét határozzák meg) alkalmazásával karakterizálta a vírus genomját. Amikor összehasonlították más, jól ismert filovírus genomokkal, azt állapították meg, hogy a Lloviu vírus egy olyan vírusosztályt képvisel, amely távolról kapcsolódik minden ebolavírushoz és azt is, hogy kb. 68.000 évvel ezelőtt tért el az ebolavírustól.
„Ennek az új filovírusnak a Spanyolországban történt detektálása sok fejtörést okoz, mivel teljes mértékben kívül esik a korábban leírt földrajzi terjedelmen. Ki kell derítenünk, vajon létezik-e más, szintén Európában őshonos filovírus, amely betegséget okoz.” – magyarázza Gustavo Palacios, a vezető szerzők egyike.
A filovírusok tipikusan nem betegítik meg a denevéreket, de mivel a kutatói team csak olyan denevérekben detektálta a Lloviu vírust, amelyek már halottak voltak és amelyeknek a szövetei immunválasz jeleit mutatták, ezért a kutatók úgy gondolják, hogy a Lloviu vírus okot ad a fentiekben foglaltakra. Nem elhanyagolható szempont, hogy a tudósok csaknem 1300 db egészséges denevér példányban nem detektáltak vírust.
A denevérek fontos szerepet játszanak a növények beporzásában, a növénymagok terjesztésében és a rovarpopuláció kontrolljában, így azoknak a patogéneknek, amelyek azt a bizonyos denevér populációt megtámadták, drámai ökológiai és egészségügyi következményeik lehetnek.
„A Lloviu vírus felfedezése rávilágít arra, hogy mennyi mindent kell még megtanulnunk a felbukkanó infekciózus betegségek világával kapcsolatosan, valamint a globális együttműködés fontosságára is.” – mondta az egyik tudós, Dr. Ian Lipkin, a Columbia Egyetem Fertőzés és Immunitás Központjának az igazgatója.
