A szexuális úton terjedő fertőzések (angol rövidítése: STIs) növekvő problémát jelentenek a fiatalok körében. Az amerikai Betegség Kontroll és Prevenciós Központ szerint miközben a 15-24 év közötti fiatalok mindössze az amerikai lakosság szexuálisan aktív részének csak a 24 %-át reprezentálják, addig az évente újonnan dokumentált összes nemi úton terjedő fertőzés 50 %-a pont ezt a korcsoportot érinti. Ez arra utal, hogy jóval több erőfeszítésre van szükség ezen populáció oktatása terén, mind a biztonságosabb szex fontosságával, mint az STI prevencióval kapcsolatosan.
Ennek egyik módja az, ha a szülők jóval aktívabb szerepet vállalnak a szexuális oktatás terén. Legújabban az USA-ban a „Szülői Akció az Egészséges Gyermekekért” elnevezésű csoport - amely tevékenysége révén igyekszik elősegíteni a szülők bevonását gyermekeik személyes és iskolai életébe – adott ki egy közleményt, amely arra buzdítja az embereket, hogy beszélgessenek el az iskolatitkárokkal gyermekeik szexuális felvilágosító oktatásáról.
„A szülők gyakran azt feltételezik, hogy túl korán és túl gyakran részesülnek a gyermekeik az iskolákban szexuális nevelésben. Ez pedig nem mindig van így. Az iskolatitkároknak muszáj a szülőktől hallani arról, hogy ezzel a témával kapcsolatosan mit szeretnének ők belefoglaltatni az iskola tantervébe.” – mondja a csoport szóvivője.
A csoport számos ajánlást tett közzé arra vonatkozóan, hogy a szülőket hogyan vonják be jobban az iskolai szexuális nevelésbe. Először is, a szülők felkereshetik az iskolaigazgatót, aki elmagyarázhatja nekik, hogy a tanterv keretében miből áll az aktuális, szexuális élettel kapcsolatos felvilágosító oktatás. Másodszor, beszélhetnek az iskolatitkárokkal és ösztönözhetik őket arra, hogy végezzenek a szülők körében olyan felmérést, amelynek eredménye alapján kiderül, hogy a többségük a nemi élettel kapcsolatosan milyen oktatást vár el az iskolától a saját gyermeke érdekében.
Továbbá, arra is lehetőségük van a szülőknek, hogy önkéntesként becsatlakozzanak az iskola egészségügyi tanácsadó bizottságába, amely segíthet nekik a naprakész információk megszerzésében. Az iskolatermeken kívül a szülők a helyi közösségi szervezeteken belül ún. workshopok (műhelymunka) keretében taníthatják az embereket arra, hogy beszélgessenek többet a gyermekeikkel az absztinenciáról (a szexuális élettől való tartózkodásról), a biztonságosabb szexről és a nemi úton terjedő fertőzésekről.
Fontos megjegyezni, hogy Magyarországon némileg hasonló a helyzet: az iskolai tantervek keretében léteznek felvilágosító órák, előadások, de sokak szerint ez túl későn, míg mások szerint túl korán történik meg, további a szülők kifogásolni szokták a tartalmat és a rendszeresség hiányát. Ennek oka az, hogy a legtöbb iskolában a 14 éves korú gyermekeknek tartanak először szexuális felvilágosító órákat, pedig több országos felmérés is azt igazolja, hogy az általános iskolás tanulók mintegy 1/3-a már 12-13 éves korában túl esik az első szexuális kapcsolaton.
Számos pszichológus és szexuálterapeuta azt állítja, hogy a televízióból, filmekből és az interneten keresztül áradó rengeteg szexuális inger mellett a gyermekek (tanulók) lelkileg egyáltalán nem érettek a nemi kapcsolatok létesítésére és a tinédzserkori abortuszok száma is jóval több, mint valaha volt. A szakemberek azt mondják, hogy a magyar szülők rendkívül kritikusan viszonyulnak az iskolai szexuális felvilágosító programokhoz, pedig ők maguk is csak ritkán adnak tanácsokat vagy beszélgetnek el a gyermekeikkel a szexuális élet kérdéseiről.
