A 3 milliárd genetikai kódból kettő döntheti el, hogy valaki zseni-e vagy idióta, egy új riport szerint.
Csupán két genetikai kód, egyetlen génen belül, dönti el az intellektuális lehetőségeit az emberi agynak.
Az agy gyűrődése csak a nagyobb aggyal rendelkező emlősöknél figyelhető meg, mint a delfinek vagy a gorillák és leginkább az emberek. Ezek a hasadások növelik az nagyagykéreg felszínét, így utat adva komplex gondolatoknak és okfejtéseknek anélkül, hogy több helyet foglalna el a koponyában. Ilyen gyűrődések nincsenek olyan emlősök agyaiban, mint a rágcsálók vagy más állatok.
Ezeknek a gyűrődések fontossága ellenére senkinek nem sikerült még megmagyaráznia, hogy az agy hogyan képzi őket. Egy úgynevezett LAMC3 gén kulcsfontosságú lehet a folyamatban.
Annak ellenére, hogy ugyez a gén jelen van alacsonyabb rendű élőlényeknél is, mint például az egerek, valahogy az idők során fejlődött és olyan funkciókkal bír, amik alapvető fontosságúak az emberi nagyagykéreg kialakításában és a mutációja pedig a felszíni tekervények veszteségéhez vezet.
