1) Tudnak-e az öregedő szülők magukról gondoskodni?
Mindig figyeljünk oda a szülők külső megjelenésére. Ellenőrizzük, vajon tiszta ruha van-e rajtuk és törődnek-e a külsejükkel. Ha a szülőkön az látszik, hogy elhanyagolják a külső megjelenésüket, vagyis a napi rutinfeladatokat már nem tudják ellátni – mint pl. fürdés vagy zuhanyozás, fogmosás és egyéb, alapvető tisztálkodási feladatok – az jelezhet demenciát (szellemi képességek hanyatlása, köznapi szóhasználatban elbutulás), depressziót vagy a fizikai állapot gyengülését. Mindezek figyelemmel kísérése fokozottan fontos, ha az egyik szülő már meghalt és a másik egyedül él.
Figyeljünk oda a szülők otthonára is. Ellenőrizzük, hogy a világítás és a fűtés minden helyiségben megfelelően működik-e. Megfelelő tisztaságot tapasztalunk-e a fürdőszobában? Ha a szülők házban élnek, rendben tartják-e az udvart, nyírják-e a füvet stb. Bármilyen olyan nagyobb változás, amelyet a szülők ház körüli rendtartási szokásaiban fedezünk fel, fontos, az egészségi státuszuk romlását jelző vezérfonal lehet. Például, ha a tűzhelyen kifutott étel megperzselődött nyomait fedezzük fel, az jelezheti azt, hogy a szülő már nem tud odafigyelni megfelelően a főzés folyamatára, ez pedig komoly veszélyeket rejt magában. Az elhanyagolt háztartás szintén a depresszió, a demencia vagy más problémák jele lehet.
2) Tapasztalható-e emlékezetkiesés jele az idősödő szülőknél?
Mindenki időről-időre elfelejt bizonyos dolgokat. Az idősödés folyamatának meglehetősen gyakori része a mérsékelt memória (emlékezet) problémák jelentkezése és időnként a gyógyszerek mellékhatása vagy valamilyen háttérben meghúzódó kórkép hozzájárul az emlékezet romlásához (memóriavesztés). Különbséget kell tenni azonban a memória normál változásai és az Alzheimer-kórral vagy egyéb demencia típusú betegségekkel társuló memóriavesztés között.
Meg kell figyelni az idősödő szülőket. Észre kell venni, vajon a memóriában bekövetkező változások csak a szemüveg elkeverésében vagy egy előre megbeszélt hivatalos vagy személyes találkozó időpontjának az elfelejtésében nyilvánulnak-e meg. Esetleg már többről van szó, amikor az emlékező képességet érintő változások olyan nyilvánvaló módon mutatkoznak meg, mint a beszéd közben gyakorta használt szavak elfelejtése, az ismerős külső környezetben való eltévedés vagy abban, hogy az idős ember nem képes az utasításokat követni. Ha valaki ezeket a figyelmeztető jeleket fedezi fel a szüleinél, mindenképpen vigye el őket orvoshoz.
Az orvostudományon belül a gerontológia foglalkozik az idősödés és az öregkor élet- és kórtanával. Ennek egyik szakága a geriátria, vagyis az idősgyógyászat. A geriátria a megelőzéssel (prevenció), a gyógyítással és a rehabilitációval foglalkozik.
3) Biztonságban vannak-e az öregedő szülők az otthonukban?
Alaposan nézzünk körbe a szülők lakásában vagy házában, keressük a vészjeleket. Okozhat-e nehézségeket egy szűk lépcsőfeljáró az idős szülők számára az otthonukban történő mozgásban, közlekedésben? Elesett-e mostanában valamelyik szülő? Képesek-e a gyógyszerezéshez mellékelt tájékoztatót elolvasni és betartani a gyógyszerszedési utasításokat?
4) Biztonságban vannak-e az öregedő szülők autóvezetés közben?
Az autóvezetés időnként valódi kihívást jelent az idősödő felnőtteknek. Ha az idősödő szülő vezetés közben válik zavarttá vagy úgy véljük, hogy problémák vannak már a vezetési képességeivel, itt az idő, hogy abbahagyassuk vele az autóvezetést. Ahhoz, hogy az öregedő szülők megőrizhessék a függetlenségüket, javasoljuk nekik a közlekedés más módjait, vegyék igénybe a tömegközlekedés eszközeit (busz, villamos stb.), vegyenek igénybe ún. telekocsi szolgáltatást, béreljenek sofőrt vagy egyéb helyi közlekedési opciót válasszanak.
5) Megfigyelhető-e az idősödő szülőknél a súlycsökkenés?
Ha az öregedő szülők valamelyike a nélkül veszít a testsúlyából, hogy szándékosan fogyókúrázna, az már annak a jele lehet, hogy valamilyen egészségi problémája van. Az idősödő szülők esetében a testsúlycsökkenés számos faktorhoz kapcsolódhat, beleértve elsősorban az alábbiakat:
· Nehézséget jelent már számukra a főzés. Lehetséges, hogy már nincs energiájuk a főzéshez, a kéz- és karizmaik gyengék ahhoz, hogy megfogják a főzéshez szükséges technikai eszközöket, de az is előfordulhat, hogy egész egyszerűen nem tudják már elolvasni az élelmiszertermékeken feltüntetett címkéket és főzési iránymutatókat.
· Az ízlelés és szaglás képességének a romlása. Lehet, hogy az idősödő szülőt azért nem érdekli az evés, mert ebben a korban már romlik az ízlelési és a szaglási képesség. Legsúlyosabb esetben pl. a szaglási képesség teljes mértékben is elveszhet, ez pedig nagyon veszélyes, mert főzés közben nem érzékeli az idős ember a gáz szagát, nem beszélve a takarításhoz használt vegyszerekről.
· A háttérben meghúzódó, felderítetlen kórképek. Esetenként az öregek fogyása olyan súlyos, a háttérben meghúzódó és még fel nem tárt kórkép meglétére utal, mint pl. az alultápláltság, a demencia, a depresszió vagy a rákbetegség.
Ezekben az esetekben is fontos, hogy az öregedő szülőket orvoshoz vigyük.
6) Lelkileg milyen állapotban vannak az idősödő szülők?
Figyeljük meg a szülők hangulatát és kérdezzük meg őket, hogyan érzik magukat. A depresszió vagy más kórképek jele lehet a drasztikusan megváltozott hangulat vagy az elhanyagolt külső megjelenés. Beszélgessünk a szülőkkel arról, hogy napközben mivel foglalják el magukat. Tartanak-e fenn a barátaikkal kapcsolatot? Megőrizték-e a hobbijuk vagy más napi tevékenység iránti érdeklődésük? Ha a szülőknél bármilyen hangulati problémát észlelünk, készüljünk fel egy orvosi ellenőrzésre. A depresszió bármilyen életkorban kezelhető.
7) Szoktak-e az öregedő szülők sétálni?
Figyeljük meg a szülőket gyaloglás, sétálás közben. Képesek-e még arra, hogy a sétájuk közben a szokásos távolságot megtegyék vagy már vonakodnak tőle? A térd- vagy a csípőízületük lehetővé teszi-e, hogy a ház körül sétáljanak? Nincs-e szükségük sétabotra vagy ortopéd járókeretre? Az izomgyengeség és az ízületi fájdalom megnehezítik a mozgásukat. Ha azt vesszük észre, hogy az öregedő szülők valamelyike nem áll vagy nem jár stabilan a lábán, akkor ki van téve az elesés kockázatának, amely az idős emberek körében jellemző mozgás akadályozottság egyik fontos előidéző oka.
A fentiekkel kapcsolatosan az alábbi fontos tanácsokat adjuk:
· Ha bármilyen gyanú felmerül bennünk az öregedő szülők egészségi állapotával kapcsolatosan, akkor ezeket a gondolatokat nyugodtan osszuk meg velük. Beszéljünk velük nyíltan és őszintén. Ha azt látják, hogy törődünk az egészségükkel, az egyben motiválhatja is őket arra, hogy felkeressék az orvosukat vagy változtassanak a dolgokon.
· Az ilyen őszinte beszélgetésekbe vonjuk be azokat is, akik szintén törődnek a szülőkkel, pl. egy testvért, valamilyen szeretett és közeli rokont vagy barátot, esetleg egy egyházi (vallási) személyt.
· Ösztönözzük őket a rendszeres orvosi ellenőrzések igénybevételére. Ha aggódunk a szülő fogyása, depressziós hangulata vagy más, észrevehető jelek és tünetek miatt, biztassuk őket arra, hogy keressék fel az orvost és lehetőség szerint kísérjük is el őket. Ha nem tudjuk elkísérni őket és akkor fogadjunk fel egy segítő személyt. Mindig kérdezzük ki az idősödő szülőket, hogy mikor kell az orvoshoz ellenőrző vizsgálatra menniük.
· A biztonság kérdése. Ne feledjünk el bármilyen potenciális biztonsági témáról a szülőkkel beszélgetni – majd ezt követően tervezzük is meg, hogy milyen biztonsági intézkedésekre van szükség. Például, lehet, hogy a szülőknek már szükségük lenne olyan segédeszközökre, amelyek használatával a magasabban lévő polcokról le tudnak venni valamilyen tárgyat vagy amelynek segítségével (pl. ortopéd járókeret) biztonságosan állnak mindkét lábukon. Szükség esetén emelni kell a WC magasságát vagy a fürdőkádból való kiszálláshoz nélkülözhetetlen kapaszkodó korlátot kell felszerelni. Ez utóbbi azért is fontos, mert segít megelőzni a fürdőkádból való kilépés közbeni elesést.
· Fontoljuk meg a házi ápoló személyzet igénybevételét. Ha az öregedő szülőknek már gondot okoz önmaguk és a háztartásuk ellátása, akkor keressünk olyan személyt, aki kitakarítja a lakást (házat) vagy bevásárol. Az otthoni egészségügyi ápoló személyzet segíthet a szülők fürdetésében vagy öltöztetésében. Megfontolandó az is, hogy a főzés terhének megszüntetése céljából a szülőknek étel házhozszállítást intézzünk. Ha a szülő vagy a szülők állapota miatt már veszélyesnek tartjuk – az orvossal konzultálva – azt, hogy egyedül maradjanak a lakásban, érdemes átgondolni olyan idősotthonba való költöztetésüket, ahol megfelelő személyzet és ellátás várja őket.
· Az idős szülőket ellátó házi- vagy szakorvossal mi is tartsunk kapcsolatot. Az orvosnak ugyanis segíthetnek a mi meglátásaink és észrevételeink, továbbá mindezek alapján meg tudja tervezni a következő vizit teendőit. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az orvosnak igazolnia kellhet, hogy az öregedő szülők engedélyezték azt, hogy Ön, mint gyermek, felvilágosítást kapjon az egészségi állapotukról, ehhez pedig adott esetben a szülők részéről még jogi lemondó nyilatkozatot is kell tenni.
· Kérjen segítséget a helyi geriáter specialistától. Magyarországon jelenleg még meglehetősen kusza az idősellátás helyzete, hiszen a kb. 2 millió idős emberre mindössze kb. 80 aktív geriáter szakorvos jut. E specialisták mellett részt vesznek az idősek egészségügyi és szociális ellátásában az akut és krónikus területeken dolgozó nővérek és orvosok, a szociális munkások, az idősotthonok és az ápolási intézetek. (Ezzel szemben az USA-ban a helyi idősügynöktől lehet segítséget kérni, akit az ottani Idősügyi Hivatal - szövetségi kormányzati szerv - által működtetett ún. Idősgondozó Lokátor segítségével lehet megtalálni.
Előfordulhat, hogy az idős szülők nem ismerik be, hogy a ház körüli teendők ellátásában segítségre szorulnak vagy egész egyszerűen nem is ismerik fel a helyzetüket. Ez az a pont, ahol nagyon fontos a közvetlen hozzátartozó beavatkozása. Emlékeztessük szüleinket arra, hogy törődünk velük és mindent megteszünk azért, hogy a lehető legnagyobb mértékben elősegítsük az egészségüket és a jóllétérzetüket, nemcsak ma, hanem az elkövetkező hónapokban és évek során is.
