A fertőzés megelőzéssel és az egészségügyi ellátással foglalkozó epidemiológusok más szakorvosokkal együttműködésben kulcsszerepet játszanak a hatékony antimikrobiális védelem elősegítésében – ezt a közös állásfoglalást tette közzé az amerikai „Infekció Kontroll és Epidemiológiai Szakemberek Társasága” (angol rövidítése: APIC) és az „Amerikai Epidemiológiai Egészségügyi Ellátók Társasága (SHEA) az „Infekció Kontroll és Kórházi Epidemiológia” c. szakfolyóiratban.
Az antimikrobiális ágensek – melyek magukban foglalják az antibiotikumokat és más, hasonló ágenseket – hatékonyak, de a használatukkal megcélzott, fertőzéseket okozó mikroorganizmusok különböző mechanizmusokon keresztül gyorsan fejlesztenek ki velük szemben rezisztenciát.
A WHO (Világ Egészségügyi Szervezete) az antimikrobiális ágensek téves, illetve túlzott használatát az emberiség egészségére leselkedő három legnagyobb veszély egyikének tartja. Ezek a problémák vezethetnek az olyan, „multi-gyógyszer rezisztens organizmusok” felbukkanásához, mint amilyen a metacilin-rezisztens Staphylococcus aureus is, közismert nevén MRSA. Az MRSA egy Gram-pozitív baktériumtörzs a Staphylococcus nemzetségből, az egyik leggyakoribb gennykeltő baktérium. Az MRSA fertőzésnek két típusa van: a HA-MRSA, vagyis az egészségügyi ellátó helyeken szerzett, valamint a CA-MRSA, a közösségekben szerzett fertőzés.
A WHO az „Antimikrobiális Rezisztencia Visszaszorítása Elleni Stratégiája „mag” intervenciók teljesítésére vonatkozó keretmodell javaslatának a 3.1. pontjában fogalmazta meg az „infekció kontroll program”-ok létrehozásának, ezen programok hatékony menedzselésének és annak a fontosságát, hogy az ilyen programokhoz minden kórház hozzáférjen.
A multirezisztens organizmusok felelősek a kórházi és az egyéb egészségügyi ellátóhelyeken szerzett fertőzések jelentős részéért és ezen fertőzések kezelése meglehetősen nehéz, mivel kevés - vagy egyes esetekben nem is áll rendelkezésre – az olyan antibiotikum, amely képes lenne a fertőzést meggyógyítani.
Az amerikai „antimikrobiális védelmi programok” (angol rövidítése: ASP) az antimikrobiális ágenseknek az egészségügyi ellátás teljes területén való optimális és prudens használatát ösztönzik. Az APIC-SHEA közös állásfoglalása egy olyan kritikus időpontban született meg, amikor már az antibiotikum fajták kifejlesztése is megtorpanni látszik. Éppen ezért az infekció prevenciója és az antimikrobiális védelem kritikus fontosságú eszközzé vált, az MRSA mellett a Clostridium difficile (rövidítve: C. difficile = Gram-pozitív baktérium, az álhártyás vastagbélgyulladás leggyakoribb kórokozója) fertőzések megelőzésében is.
„Az epidemiológusok (járványtani orvosok) és egyéb, a fertőzésekkel foglalkozó, magasan képzett szakemberek hozzáértése és tudása, egyéb tudományágakkal kombinálva egyrészt segíti ezeket a programokat (ASP), másrészt képes a prevenció irányába történő haladás felgyorsítására a multirezisztens organizmusok felbukkanása és a keresztfertőzések területén. Az antimikrobiális védelmi programoknak az egészségügyi ellátó team (epidemiológusok és egyéb orvosok) minden egyes tagjának a tehetségét meg kell sarkantyúzniuk.” – írják a publikáció szerzői.
„Az infekció prevencionisták (fertőzést megelőző szakemberek) és az epidemiológusok főszerepet játszanak ebben a megközelítési módban, azáltal, hogy elősegítik a multirezisztens organizmusok azonnali felderítését, elősegítik a szabványoknak való megfelelőséget és a keresztfertőzésekkel szembeni elővigyázatosságot. A hatékony prevenciós stratégiák minimalizálják az egészségügyi ellátó helyeken történő fertőzések veszélyeit, csökkentik az addicionális antibiotikumok használatát és csökkentik a multirezisztens mikroorganizmusok felbukkanásának az esélyeit.” – hangsúlyozza Julia Moody munkacsoport vezető.
