Ön
hosszú ideje a gyermekgyógyászat területén
dolgozik. Mi a véleménye, nehéz bánni a
gyerekekkel mint betegekkel?
„A laikusok
számára minden bizonnyal nehéz feladatnak tűnik
a gyermekek gyógyítása.
A
gyermekgyógyászathoz mindenképpen szükséges
a gyermekek és a gyógyítás iránti
elkötelezettség.
Velük
azért szeretek dolgozni, mert ők nem hazudnak. Egy beteg
gyereken látszik, ha beteg, nem játsza meg magát.
A felnőttek esetében sajnos nem ritka, hogy érdekeik
vezérlik őket.”
A
szülő-gyermek-orvos kapcsolati rendszer nagyon meghatározó
része a gyermekgyógyászatnak. Milyen
tapasztalatai vannak ezzel kapcsolatban?
„A gyerekek
megfelelő gondozása csak akkor valósítható
meg, ha ez a hármas bizalmi viszony ki tud alakulni. Ennek
érdekében azt az orvost kell megkeresni, akiben
mindenki meg tud bízni és megfelelő módon érti
is a szakmáját. Enélkül a különböző
problémák megjelenésekor, főként
krónikus betegségek esetén, a kezelés
nehéz.
A szülőknek
kiemelkedő szerepük van a kezelések során. Ők
állnak legközelebb gyermekeikhez, ők tudnak hatni a
gyerekekre, ők látják el a kicsiket, ők adják
be a gyógyszert, ők hajtják végre az orvos
utasításait. Fontosnak tartom, hogy ha belenézek
a szülő szemébe, lássa rajtam, hogy érdekel
és fontos számomra az Ő gyermeke sorsa és
problémája.
Serdülőkorban,
amikor kezdenek egyedi személyiségekké válni
a gyerekek, egy kicsit nehezebb a helyzet, mert sok esetben se a
szülőre, se az orvosra nem hallgatva elhanyagolják a
gyógyszerek rendszeres szedését. Ezért
nagyon fontos a krónikus betegségben szenvedő
gyerekeknél, hogy a bizalmi viszony minél hamarabb és
minél erősebben kiépüljön. Minden gyereknél
ki kell tapasztalni, hogy hogyan lehet hozzá szólni, és
hogyan lehet a bizalmába férkőzni. Véleményem
szerint idő kérdése csupán, de minden gyerekkel
meg lehet találni a közös hangnemet és jó
kapcsolatot lehet kialakítani.”
Mikor
beszélhetünk túlzott szülői aggodalomról?
„Szerintem egy
gyermeket nem lehet túlzottan félteni. Ha a szülő
fél, vagy megijed egy tünettől, minden esetben menjen el
az orvoshoz. A szülő ezáltal megnyugszik és
tapasztalatot szerez, milyen esetekben nem fontos orvoshoz rohanni a
gyerekkel. Inkább háromszor menjen el feleslegesen az
orvoshoz, mint egyszer ne, amikor nagy szükség lenne rá.”
Az
allergiások száma minden évben növekszik.
Ön szerint ez mire vezethető vissza? Ön mit szokott
tanácsolni a szülőknek, hogyan védhetik
gyermekeiket az allergiás megbetegedésektől?
„Az allergiások
számának emelkedése párhuzamba vonható
a környezetszennyezés növekedésével. A
környezeti problémákat egyénileg nem lehet
megoldani, ezért az allergiás megbetegedések
kialakulását nem lehet megszüntetni. A kockázat
azonban helyes életvitellel, a tartósítószerek
és ételszínezékek mellőzésével
csökkenthető.
Az
1-6 hónapos csecsemőknél a kizárólagos
anyatejjel való táplálás különösen
fontos. Az elválasztás utáni időszakban az
orvosok, védőnők által javasolt étrend
követése az allergiás megbetegedések
szempontjából is lényeges. Ennek fő oka, hogy
kimutatott tény az immunrendszer magától történő
érése, fejlődése. Ezt a fejlődést alig
lehet befolyásolni.
Ezért van
szükség az allergiát is elősegítő
tényezők kerülésére.
Tanácsom
elsősorban az, hogy figyeljenek oda az étkezésre.
Nagyon fontos szerepe van a vegyes táplálkozásnak,
sok zöldség és gyümölcs fogyasztásnak.
Helytelennek tartom a kisgyermekeknek színezékekkel,
tartósítószerekkel teli ételek,
üdítőitalok adását. A második
javaslatom, hogy a gyerekek legyenek sokat szabad levegőn,
mozogjanak, majd idősebb korban sportoljanak minél többet.
Az allergia
szempontjából meghatározó tényező
a dohányzás és a dohányfüst. A
várandósság és a gyermek növekedési
ideje alatt a dohányfüst kerülése
elengedhetetlen az egészséges élethez.”
Mit
tehetnek a szülők, ha allergiás megbetegedés
gyanúja áll fenn?
„Ha allergiás
megbetegedésre utaló jelek jelentkeznek, minél
előbb szakorvoshoz kell fordulni. Ezután következhet az,
hogy az orvos és szülő együtt gondolkodik a kiváltó
okon. Úgy gondolom, ez a leghamarabb célravezető
megoldás.”
Az
Ön másik szakterülete a gyermek-tüdőgyógyászat.
Meg tudná mondani, hogy a családok hány
százaléka érintett a tüdőgyógyászattal
gyermekük révén?
„Pontos
számadatokkal tudok szolgálni erre a kérdésre.
A családok 100 %-a érintett. Ugyanis a gyermekkor
leggyakoribb betegségei a légúti megbetegedések.
Ezen betegségek kezelése a fül-orr-gégész,
illetve a tüdőgyógyász feladata. A betegség
leggyakrabban náthával kezdődik. Ebből fejlődhet ki
az orrmelléküreg-gyulladás, légcsőhurut
vagy akár hörghurut. Ha a betegséget nem sikerül
megfelelően és időben megfogni, akár tüdőgyulladás
is kialakulhat belőle.”
A
gyermek közösségbe kerülése gondolom
megnöveli az ilyen jellegű betegségek számát?
„Amikor egy
kisgyermek bekerül egy közösségbe, óhatatlanul
is nagyobb veszélynek van kitéve. Ennek köszönhető,
hogy a pici bölcsődébe, óvodába történő
bekerülése után több hónapon keresztül
betegeskedik. A gyermek, ha korán kerül be egy
közösségbe, az immunrendszere még nem elég
fejlett, így könnyebben elkap bizonyos betegségeket.
Ugyanez a helyzet, amikor több gyermek van a családban. A
kisebb gyerek, hiába nem tagja még egy nagyobb
közösségnek, előbb túl lesz bizonyos
betegségeken a nagyobb testvér által, aki
esetenként hazaviszi a betegségeket. Ez nem feltétlen
káros, de mindenképpen támogatni kell a gyerekek
immunrendszerét. Én nem vagyok híve a
multivitaminoknak. Sokkal jobb, ha a szülő természetes
módon, zöldségek és gyümölcsök
révén juttat vitaminokat a gyermek szervezetébe.
Sok esetben a
szülők között vita témáját
képezni, hogy még nem teljesen gyógyult
gyermekeket engednek vissza a közösségbe. Ennek fő
oka, hogy a nyálkahártya és az immunrendszer
teljes felépüléséhez, regenerálódásához
több hét is szükséges. Jelenleg
Magyarországon nincs az a munkahely és nincs az a
családi háttér, amely lehetővé tenné,
hogy a gyermek heteket lábadozzon otthon, különösen,
ha már semmilyen tünete nincs. A már gyógyultnak
nyilvánított gyermek a közösségbe
visszatérve természetesen még fogékony a
betegségekre és hajlamos a visszaesésre.”
Milyen
kapcsolódási pont van az allergológia és
a gyermek-tüdőgyógyászat között?
„A leggyakoribb
allergiás betegség, amely a gyermek-tüdőgyógyászathoz
kapcsolható, az asztma. Sajnálatos módon egyre
több gyermek szenved tőle. A betegség kezdődhet már
a csecsemőkorban is. A hörgőnyálkahártya
ilyenkor krónikusan gyulladt, s ez különböző
külső hatásokra (pl. légúti fertőzés,
allergének) hörgőgörcs kialakulásához
vezethet. Ez megnyilvánulhat száraz köhögésben,
sípoló, nehezített légzésben,
zihálásban, mellkasi nyomásérzésben”
Milyen
életvitel kialakítása javasolható az
asztmában szenvedő kicsiknél?
„Az asztma
általában könnyen diagnosztizálható
és kellő odafigyeléssel kordában is tartható.
A gyermekek gyógyszereinek megfelelő beállításával,
rendszeres ellenőrzéssel és a betegség nyomon
követésével elérhető, hogy az asztmás
gyermek ne kerüljön kórházba. Régebben
az asztmában szenvedő kis betegek rendszeresen kórházi
kezelést igényeltek. Ilyenkor injekciókkal,
oxigénnel és infúzióval lehetett javítani
állapotukon. Ma már sokféle
szippantós-inhalációs készítmény
kapható, amely jelentősen javítja a helyzetet.
A gyógyszerészet
és az orvoslás fejlődésének köszönhetően
ezek a gyerekek olyan életet élhetnek, mint egészséges
társaik. A sportolás viszont az ő helyzetükben
különösen kedvező hatásokkal jár.”
Mint
megtudtuk, az akut betegségben szenvedőknek fontos tényező
a tanácsadás. Ez hogyan, milyen időközönként
zajlik le?
„Új
beteg esetében a találkozások havonta
szükségesek, utána 3-6 hónapra növekszik
a két látogatás között eltelt idő.
Természetesen, ha valamilyen probléma merül fel, a
konzultációk gyakoribbak. Emellett bizonyos
helyzetekben a telefonos tanácsadás is sokat segít.
Az ilyen
betegségben szenvedők rendszeresen járnak orvoshoz, ha
éppen nincs panaszuk, akkor is. Ekkor átbeszéljük
az elmúlt időszakot, végigvesszük, milyen tünetek
jelentkeztek és hogyan oldották meg a felmerülő
kellemetlenséget. A tanácsadás és nyomon
követés eredménye egy hosszú távú
kapcsolat létrejötte. Ez csak akkor lehetséges, ha
a szülő és a gyermek teljesen megbízik a
kezelőorvosban. Az így kialakult kapcsolat során
előjönnek olyan problémák (életviteli,
családi problémák, stb.) amelyek egy egyszeri
találkozás során nem kerülnek szóba,
de mégis meghatározzák a beteg állapotát.
A tanácsadások
célja, hogy felkészüljenek a szülők a
különböző vészhelyzetekre. Szerencsére
könnyen bele is tudnak tanulni a családok.”
A
telefonos konzultáció sok esetben működik, mi a
véleménye az Orvostudakozó és a Diagnózis
honlapokon történő megkeresésekről?
„Az oldalakon
történő válaszadás nehézsége
abban rejlik, hogy a kérdező, beteg a saját
szempontjából fontosnak tartott tüneteket írja
le. Az orvos azonban sokszor más és több kérdésre
is szeretne választ kapni. Nem jó orvos az, aki csak
egy tünetet vizsgál a betegén.
A
véleményalkotáshoz általában
nagyon sok információra van szükség.
Bonyolult tünetegyüttes esetén pedig elengedhetetlen
az orvossal való személyes találkozás.”
Mit
tanácsol az oldal olvasóinak?
„A kérdezőknek
azt javaslom, hogy feltétlenül járjanak utána
panaszaiknak. Ha kételyeik vannak, nyugodtan forduljanak
szakemberhez, akár a honlapokon keresztül is. Ha azonban
kérdésüket több orvosnak is felteszik,
számíthatnak arra, hogy eltérő válaszokat
kapnak, hisz ahány orvos, annyiféleképpen
közelíti meg az adott problémát. Ilyen
esetben pedig elengedhetetlen egy olyan orvossal való
személyes találkozás, akiben teljes mértékben
megbíznak.”
Köszönöm,
hogy válaszolt kérdéseimre!
Készítette:
Szatmári Eszter
