Az amerikai Minnesota Egyetem Orvostudományi Iskolájának és Biológiai Tudományok Főiskolájának kutatói olyan kulcsfontosságú felfedezést tettek, amely megmutatja, hogy a férfi nemet (a nemi hovatartozás determinációját) egész élethosszon keresztül fenn kell tartani.
A Dr. David Zarkower és Dr. Vivian Bardwell, az Egyetem Genetikai, Sejtbiológiai és Fejlődéstani Osztályának munkatársai által vezetett kutatóteam megállapította, hogy egy fontos férfi nemi fejlődési gén eltávolítása, amelyet „Dmrt1”-nek neveznek, egerek heréjében a férfi sejtek női sejtekké válását okozza. A kutatás eredményeit a világhírű Nature online számában tették közzé.
Emlős állatoknál az emberionális fejlődés során a nemi kromoszómák (XX a nőknél és XY a férfiaknál) határozzák meg az állat jövőbeli nemi hovatartozását, úgy, hogy ezek a kromoszómák meghatározzák, vajon a gonádok (ivarmirigyek) herékké vagy petefészkekké válnak-e.
„A tudósok régóta feltételezik, hogy ha egyszer az embrióban a nemi determinációs döntés megszületett akkor az végleges. Most azt fedeztük fel, hogy amikor a „Dmrt1” gén kiiktatódik (elvész) az egerek heréjéből – sőt, ez még a felnőtt állatokra is érvényes -, akkor nagyon sok férfi sejt női sejtté válik és a herék a petefészekké válás komolyabb jeleit mutatják.” – magyarázza Dr. Zarkower.
Korábbi kutatások azt mutatták, hogy egy gén, amelyet „Foxl2”-nek neveznek, petefészekből történő eltávolítása a női sejtek férfi sejtekké válását idézi elő és a petefészkek nagyobb valószínűséggel alakulnak herékké. Dr. Zarkower szerint az Egyetem legutóbbi kutatása meghatározza azt, hogy a mindkét nem gonádjainak aktívan fenn kell tartani az eredeti nemi determinációs döntést, mégpedig az élet teljes maradék szakaszán át.
A genetikai kutatói közösség számára ez az új felfedezés, illetve megértés áttörésnek számít. Az eredmények új betekintési lehetőséget nyújtanak abba, hogyan lehet egy sejttípust egy másik sejttípussá változtatni, ez a folyamat „újraprogramozás” néven ismert; másrészt azt is megmutatják, hogy a herében lévő sejteket egész életen keresztül aktívan kell gátolni abban, hogy női sejtekké ne alakuljanak át, amelyek normálisan a petefészekben találhatók meg.
„Ez a kutatási munka megmutatja, hogy az emlős állatok nemi determinációja meglepően hajlamos a változásra és azt az organizmus élethosszán keresztül aktívan kell fenntartani.” – fogalmazza meg véleményét Dr. Susan Haynes, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek Általános Orvostudományi Nemzeti Intézete fejlődéstani biológiai ösztöndíjakkal foglalkozó munkatársa. „Ennek az új betekintésnek fontos kihatása van azzal kapcsolatos tudásunkra, hogyan kell sejteket újraprogramozni úgy, hogy különböző identitásokat vegyenek fel és feltárja némely humán nemi visszafordulási rendellenesség eredetét is.”
Az új kutatási eredmény megerősítheti a tudományos közösséget abban, hogy újrafontolja, az olyan rendellenességek, amelyek a humán nemi visszafordulási rendellenességeket is magukban foglalják, hogyan fordulnak elő. Ezen rendellenességek némelyike nem az embriókorban történő eredeti nemi determinációs döntés zavarának az eredménye, helyette inkább a késői embrionális fejlődés szakaszában bekövetkező döntésfenntartási elégtelenség következménye. Továbbá, mivel a „Dmrt1” gén összefüggésben van a humán ivarmirigyrákokkal, a kutatók azt is remélik, hogy megállapításaik mintegy vezérfonalként szolgálnak majd az ivarmirigyrák kifejlődése folyamatának a megismerésében.
