„Ezek az eredmények több mint 40 éves, folyamatos kutatómunka eredményei, mely munka világossá tette, hogy ha valaki „nemtörődöm” vagy épp ellenkezőleg, figyelmes, az hatalmas különbséget jelent az egészsége és a jólléte minden aspektusa szempontjából – egészen a kompetenciától (alkalmasság) a hosszú élettartamig.” – magyarázza Dr. Ellen J. Langer, a Harvard Egyetem pszichológia professzor asszonya.
A professzor asszony munkatársai a legfrissebb kutatás során az első gyermekükkel várandós nőket oktattak az odafigyelés témájában. Olyan instrukciókkal látták el őket, hogy azok révén minden egyes nap észrevegyék az érzéseikben és a fizikai érzetükben bekövetkező legapróbb változásokat is.
Amikor az oktatott csoportot összehasonlították két másik csoporttal, amelyek szintén első gyermeküket váró terhes nőkből álltak, de ők nem részesültek ilyen „odafigyelési” tréningben, az oktatott csoportba tartozó nők sokkal nagyobb jóllétről, több pozitív érzésről és kevesebb érzelmi distresszről (negatív stressz) számoltak be.
„Nagyobb volt az önbecsülésük és az élettel való megelégedettségük terhességük ezen periódusa alatt és legalább a szülést követő egy hónapon keresztül.” – mondja Dr. Langer. „Ennek szintén pozitív hatása volt a szülésekre is, valamint az újszülöttek átfogó egészségi státuszára.”
„Az 'odafigyelés/törődés' tanának változatosságra való figyelem fordításán keresztül történő tanítása nagyon sok rendellenesség esetében lehet hasznos, beleértve az asztmát, a depressziót és a tanulási zavarokat, hogy csak néhányat említsek.” – mondja a professzor asszony. „Hajlamosak vagyunk arra, hogy még őrizgessünk dolgokat az elménkben, azon tény ellenére, hogy mindaközben a dolgok változnak. Ha nyitott a gondolkodásmódunk, akkor a lehetőségek egész világa tárul fel előttünk.”
Dr. Langer a szerzője a témában több sikeres könyvnek, köztük az „Odafigyelés” és az „Odafigyelve Tanulás” c. könyveknek. A professzor asszonynak a kontroll illúziójával, az öregedéssel, a döntéshozatallal és az odafigyelés teóriájával foglalkozó könyvei is nagyon ismertek.
A konferencián megtartott előadásában Dr. Langer úgy írta le a kutatását, mint a lehetőségek tesztelését, nem pedig mint annak kitalálását, hogy mi a tipikus. „A pszichológusok hagyományosan a normálisat tanulmányozzák, nem pedig a kivételeket, amelyek azt mutathatják, hogy jóval többre vagyunk képesek, mint amit jelenleg realizálunk.” – hangsúlyozta a professzor asszony.
A konferencián Dr. Langer eddigi kutatásait követő azon kutatómunkájáról számolt be, amely azt mutatta be, hogy a megrögzült gondolkodásmód megváltozása hogyan eredményezett fogyást és hogyan javította a látást és a hallást, továbbá azt is, hogy a finom differenciák a szavak megválasztásában hogyan javítják az egészséget.
Dr. Langer a „lehetőségek pszichológiáját” 1981-ben, a határkőnek számító, „az óramutató járásával ellenkező irányt” képviselő kísérletében demonstrálta először. Ebben a kísérletben idősebb férfiak egy csoportja visszavonultságba merülve töltötte az idejét, miközben elő kellett hívniuk az emlékeikből az 1950-es évek mindennapi életeseményeit. Ezt követően megkérték őket arra, hogy a múltról jelen időben számoljanak be. Egy összehasonlító (kontroll-) csoport egy héten keresztül beszélt az emlékeiről, anélkül azonban, hogy bármilyen instrukciót kaptak volna az igeidő használatával kapcsolatosan.
A kísérleti csoport a látásban, az erőben, az ízületi rugalmasságban, az ujjhosszban (megszűnt az ízületi gyulladásuk – arthritis – és sokkal jobban ki tudták egyenesíteni az ujjaikat) és a kézügyességben jóval nagyobb javulást mutatott, mint a kontrollcsoport. Dr. Langer szerint a kísérleti csoport tagjainak a 63 %-a az intelligenciatesztek során javította a pontszámait, szemben a kontrollcsoport mindössze 44 %-ával.
Az angol BBC televízió nemrég ismételte meg Dr. Langer kutatómunkáját brit celebritások résztvételével egy olyan programban, amelyet nemcsak Nagy-Britanniában, de Ausztráliában, Indiában és Hong-Kongban is néztek az emberek. Jelenleg ugyanezt ismétlik Németországban és Hollandiában a helyi celebritások közreműködésével.
„Fontos, hogy az emberek realizálják, hogy minden korosztály és minden társadalmi réteg számára rendelkezésre állnak a kibővült lehetőségek.” – hangsúlyozta a professzor asszony. „Az én kutatásom azt mutatta, hogy egy eltérő világ használata révén felkínált kevés választási lehetőség vagy a fizikai környezet kevés változása hogyan képes javítani az egészségünket és a jóllétünket. A kis változások is hatalmas különbségeket eredményezhetnek, így nyitottá kell tennünk magunkat még a „lehetetlen” felé is és meg kell ragadnunk a lehetőség pszichológiáját.”
