„Nem önmagában a szülők válása az, ami a gyermekeknél problémák jelentkezéséhez vezethet, hanem az olyan válás, amely a szülők közötti konfliktusokhoz, az egyik szülő hiányához, a nem megfelelő családi légkörhöz stb.....kapcsolódik.” – állítja Priscila Comino, a Baszkföldi Egyetem (UPV/EHU) Pszichológia Fakultásának a kutatója.
Ms. Comino 416 fő, 4 és 18 év közötti gyermek adatát gyűjtötte be a kutatásához és hasonlította össze az elvált szülők gyermekeinek (214 fő) a viselkedését a házasságban élő szülők gyermekeinek (202 fő) a viselkedésével.
Az eredmények azt mutatják, nincs különösebb oka annak, hogy az elvált szülők gyermekeinek a problémái miért mutatnak túl a házas szülők gyermekeién, legalábbis addig, amíg a szülők ehhez az új szituációhoz pozitívan alkalmazkodnak. Más szavakkal, nem a válás ténye, hanem az a helytelen mód, ahogyan a szülők a válást kezelik, vezethet el a gyermekek viselkedési problémáinak a kialakulásához.
Ms. Comino az Egyetem Harremanak-vezette kutatócsoportjához tartozik, amely jelenleg egy „Gurasoak” névre keresztelt szülői oktatási programot irányít. „Ez egy olyan program, amely a válás korai szakaszában foglalkozik a családokkal. A munka kizárólag a szülőket érinti, célja ugyanakkor az, hogy elősegítse a nagyobb rugalmasság kialakulását bennük és a gyermekeikben egyaránt.” – magyarázza Ms. Comino.
Ms. Comino kutatása tulajdonképpen egy PhD tézis (disszertáció) tárgya volt és ez a tézis valójában azért született, hogy olyan adatokkal szolgáljon, amelyek hozzájárulnak az ilyesfajta prevenciós programok sikeréhez, mint amilyen a Gurasoak is.
A 416 gyermeket magába foglaló kutatás hozzáadódott a különböző szervezetek és intézmények kollaborációjához és a Baszk Autonóm Közösség esetében az általános és a középiskolák munkájához is, mely oktatási intézményeket már 2009-ben felkérték, hogy vegyenek részt a kutatási munkában (az intézmények 20 %-a egyezett ebbe bele).
A kutatás keretein belül a szülőknek kérdőívek sorozatát kellett kitölteniük, de a gyermekeket ebbe nem vonták bele. „Megkértük a szülőket, hogy szocio-demográfiai részletekkel is szolgáljanak. Ezt követően az elvált szülők egy olyan kérdőívet kaptak, amely a válás vagy a különköltözés elfogadásának a mértékével foglalkozott, majd mind az elvált, mind a házas szülők a gyermekeikkel kapcsolatos teszteket kaptak.” – magyarázza Ms. Comino.
Ez a teszt az ún. CBCL (Gyermek Viselkedési Ellenőrző Lista) teszt volt, egy 113 viselkedéstípust magában foglaló 13 darabos tesztsorozat, amely lehetővé tette a kutatók számára, hogy a gyermekek átlagos viselkedési problémáit megismerjék azáltal, hogy a szüleik válaszoltak a kérdésekre – vagyis a szülők „szemüvegén keresztül”. A kutatásban az olyan szindrómák (tünetegyüttes), mint az introverzió (lelki befelé fordultság), a depresszió, a figyelemzavarok vagy a kötelességmulasztó magatartás, számítottak mérőeszköznek.
Az eredmények szerint az elvált és a házas szülők gyermekeinek az átlagos pszichológiai „jólléte” között vannak különbségek és természetesen ezek a differenciák az utóbbiak esetében jóval kedvezőbbek. Ennek ellenére, az elvált szülők gyermekei érzelmileg jól adjusztáltnak (beszabályozottnak) bizonyultak.
Ms. Comino behatóan vizsgálódott, így jutott a következő megállapításra: „Valójában a válás csak akkor számít problémának, ha egyéb kockázati tényezőkkel is társul, mint például a szülők közötti konfliktusok, a nem megfelelő „pótszülő” (az új társ), a gyermekek napi rutinjának a megváltozása vagy maguknak az elvált szülőknek a pszichológiai problémái.”
„Ha a szülők pozitívan adaptálódnak a váláshoz (ez az adaptáció úgy értendő, mint a pozitív kontextus ösztönzése, az új társ, vagyis a pótszülő és a gyermekek közötti megfelelő kapcsolat és maguknak az elvált szülőknek – a válás révén – a lecsökkent problémái), akkor a gyermekeknek nem lesz több viselkedési problémájuk, mint a házasságban élő szülők gyermekeinek. Az elvált szülők adaptációja és a gyermekek adjusztálása közötti kapcsolat megerősítése alapvető fontosságú abból a szempontból, hogy hogyan lehet együtt dolgozni a szülőkkel és annak során olyan előnyökre szert tenni, amelyek mind maguknál a szülőknél, mind a gyermekeiknél jelentkeznek.” – vonta le a végső következtetést a pszichológusnő.
