Az
Amerikai Orvostudományi Társaság
szakfolyóiratában, a Nemzeti Orvostudományi
Archívum-ban frissen publikált cikk orvos szerzői a
több, mint 8000 fő, 35-54 év közötti nő és
férfi bevonásával 1988 és 1994 év,
illetve ugyancsak velük az 1999-2004 év közötti
időszakban készült felmérés adatait
elemezték. A kutatók áttekintették a
szívinfarktus arányát és a Framingham
szívkoszorúér kockázati pontrendszer
szerint hasonlították össze az eseteket, mely
pontozási rendszer figyelembe veszi a kort, a
koleszterinszintet, a vérnyomás értéket
és a dohányzási előéletet is, és
mindezek alapján jósolja meg a 10 éven belül
várhatóan bekövetkező szívinfarktus
kockázati arányát. Az eredmények szerint
mindkét fenti időperiódusban a férfiaknál
többször fordult elő infarktus, mint a nőknél, de
a férfiak körében a szívinfarktus
előfordulási aránya az első periódusban mért
2.5 %-ról a második vizsgált periódusra
2.2 %-ra javult, míg a nőknél az első időszakban
mért 0.7 %-os arány 1 %-ra rosszabbodott.
A
két vizsgálati periódusban a férfiaknál
a kardiovaszkuláris rizikófaktorok adatai javulást,
vagy változatlan állapotot mutattak, míg a nők
körében az egyetlen rizikófaktor, amely javulást
mutatott, a HDL koleszterinszint volt.
A
kutatást leíró tanulmány vezető
szerzője, Dr. Amytis Towfighi, a Dél-Kaliforniai Egyetem
klinikai neurológiai segédprofesszora és egyben
a Rancho Los Amigos Nemzeti Rehabilitációs Központ
neurológiai osztályának vezetőnője elmondta,
hogy ezek az eredmények sajnos arra utalnak, hogy a
szívbetegségek olyan előjeleit, mint a magas vérnyomás
és a magas koleszterinszint, a nők esetében nem
becsülték, vagy nem kezelték kellően agresszív
előjelként. „Számos tanulmány igazolta, hogy
azokat a nőket, akiknél ezek az előjelek igenis megvoltak,
nem ellenőrizték olyan gyakran, mint a férfiakat” –
közölte Dr. Towfighi, majd hozzátette: „És
amikor ellenőrizték őket, valószínűleg nem
kaptak e betegségekre gyógyszert, úgy, mint a
férfiak.”
Dr.
Towfighi szerint a társadalmi változások szintén
szerepet játszottak a fentiekben. Mivel egyre több nő
dolgozik, a munkakövetelmények szigorodása miatt
emelkedik körükben az elhízás és a
cukorbetegség aránya és csökken a testedzés
és az egészséges diéta követéséhez
való képesség is. „Az emberek nem is gondoltak
arra, hogy a vizsgált korosztályban lévő nőknél
magasabb a szívinfarktus és a stroke bekövetkezésének
kockázati aránya” – mondta Towfighi segédprofesszor
asszony. „Én viszont azt gyanítom, hogy a kövérség
növekvő aránya miatt a nők nincsenek úgy védve,
mint a múltban voltak.”
Az
ugyanebben az amerikai szakfolyóiratban publikált és
egy másik elvégzett kutatásról szóló
tanulmány szerint a kutatók a szívinfarktus
bekövetkezése utáni elhalálozás
kockázatának trendjét vizsgálták
összesen 916.380 fő férfi és nő bevonásával,
akiknek 1994 és 2006 között szívinfarktusuk
volt. Megállapították, hogy a szívinfarktust
követő túlélési arány mind a
férfiak, mind a nők körében javult a vizsgált
időszakban, azonban a legnagyobb javulás a nők között
volt tapasztalható. „Úgy találtuk, hogy
azoknak a fiatalabb nőknek a száma, akik szívinfarktus
után a kórházban meghalnak – összehasonlítva
ugyanezen korcsoport férfi tagjaival – csökkenőfélben
van az elmúlt néhány év során.”
– közölte Dr. Viola Vaccarino professzor asszony, a
Kardiovaszkuláris Következmények Kutatását
és Epidemiológiájának Vizsgálatát
célzó Emory Program igazgatónője.
A
vizsgált időszakban (1994-2006) az 55 év alatti nőknél
52.9 %-kal csökkent a szívinfarktust követő
halálozás kockázati aránya, míg a
férfiaknál ugyanez az arány mindössze 33.3
%-os csökkenést mutatott. Azonban ez a nemek közötti
különbség progresszíven csökkent az 55
évnél idősebb férfiak és nők esetében.
A kutatók teóriája szerint a nőknél
bekövetkezett aránycsökkenés a férfiakkal
összehasonlítva a nők szívproblémái
jobb diagnosztizálásának és jobb
menedzselésének tulajdonítható. „Az
ilyen javulás talán az akut szívelégtelenséget
megelőző női szívkoszorúér betegségek
és kockázati tényezőik jobb felismerésének
és kezelésének köszönhető” –
írták a kutatók a tanulmányban.
