A terhesség időszakában nagyon sok nőnél egyes autoimmun betegségek tünetei, mint pl. a sclerosis multiplex-é (a központi idegrendszer betegsége) és az uveitis-é (a szem szöveteinek gyulladása) átmenetileg enyhülnek, a betegség pedig átmenetileg javul.
Kutatónak sikerült végre utána járniuk, miért fordulhat ez elő, és mi az oka ennek a jelenségnek. Vizsgálataik szerint egy biológiai mechanizmus felelős az immunrendszer terhesség alatti változásaiért, amely hozzásegíti a leendő édesanyát, hogy enyhüljenek betegsége tünetei.
A piruvát kináz néven ismert enzim immunsejtekben való jelenléte lecsökken a terhes nőknél, összehasonlítva a nem terhes nőkkel – állítják a kutatók. A két amerikai tudós vizsgálataik eredményét augusztusban teszi majd közzé az „Amerikai Reproduktív Immunológia Magazinja” c. tudományos folyóiratban, és egyben arról is beszámolnak majd, hogy a piruvát kináz enzim egészséges terhes nőknél jóval kisebb mennyiségben van jelen, mint azoknál, akik pre-eclampsiában, egy rángógörccsel járó gyulladásos betegségben szenvednek.
A pre-eclampsia betegség a terhes nők 3-8 %-át érinti, legenyhébb formájában csak a magas vérnyomás jellemző rá, kifejezett tünetek nem kísérik, csak fejfájás, zsibbadásérzés, szédülés fordulhat elő. Súlyosabb formájában testszerte vizenyő (ödéma) jelentkezik, de csak lassan, előbb csak a belső szervekben, majd később megjelenik a kézháton, az arcon és a lábakon is. Felléphetnek természetesen a magas vérnyomás bárkit jellemző szövődményei is, pl. veseelégtelenség, stroke, de kismamáknál előfordulhat, hogy a magzat is károsodik. A betegség legsúlyosabb szövődménye a rángógörcs-roham, amely homloktájéki fejfájással, fülzúgással, látótérkieséssel, kettős látással és néha hányással jár együtt. Ha a rángógörcs-roham jelentkezik, akkor azonnali császármetszés elvégzésére van szükség, a magzat egészsége és az anya védelmében!
Az amerikai kutatók munkája igen jelentősnek mondható, mivel ez az újonnan felfedezett biológiai mechanizmus egy olyan jelátviteli útra is rámutat, amely maga lehet a cél egy terápia esetén. „Megvan a lehetősége annak, hogy eredményünk birtokában olyan gyógyszert fejlesszenek ki a gyógyszerészek, amely enyhén mérsékli a piruvát kináz aktivitását, és ez egyben eszközül is szolgálna az immunstátusz normál terhességhez hasonló szintűvé tételéhez.” – magyarázta az egyik kutató.
A pre-eclampsia betegségben szenvedőkön kívül a tudósok szerint a reumás arthritisben (reumás ízületi gyulladásban), az I. típusú cukorbetegségben és az uveitis betegségben szenvedő várandós nők is részesülhetnének egy ilyen gyógyszer kifejlesztésének áldásos előnyeiből.
A két kutató, amikor a jelenség magyarázatát kereste, tisztában volt azzal, hogy két jellemzővel rendelkező metabolikus jelátviteli utat, vagy mechanizmust kell keresniük. Az egyik jellemzőnek a normál immunválasz intenzitásának mérséklődését kellett elérnie, mert ez szükséges ahhoz, hogy a terhes nők szervezete ne vesse ki magából a magzatot, akinek apától származó fehérjéi idegenek az anya szervezete számára. Ezzel egyidejűleg a másik jellemző az kellett, hogy legyen, hogy a mechanizmus támogassa a fejlődő magzat által megkívánt sejtnövekedést.
A piruvát kináz aktivitása – és terméke, a piruvát – mind a két jellemzőnek megfelel: elősegíti a sejtnövekedést, miközben módosítja az immunválaszt. Mivel a piruvát kináz aktivitása a terhesség alatt csökkent mértékű, a sejtanyagcsere a lipid (zsír), a szénhidrát, az aminosav és egyéb olyan anyagok, amelyek a sejtnövekedést segítik elő, fokozott termelődését támogatja.
A kutatók magyarázata szerint az emberek normál, robusztus immunválasza a piruvát enzim azon tulajdonságára támaszkodik, amely elősegíti a kalcium jelátvitelt, mely, válaszképpen, stimulálja a hírvivő molekuláknak hívott citokinek termelődését. Ha a terhesség alatt a piruvát enzim szintje lecsökken, a kalcium jelátvitel is csökken, és így a terhes anya szervezetének immunválasza eltér attól, amilyen egy nem terhes nőé lenne.
A kutatók felfedezésével a jelátviteli úton a jelátvitel módosítása lehetővé teszi a terhes nők szervezete számára, hogy olyan szintű immunválasszal reagáljanak, amely nem károsítja a magzatot!
A kutatók vizsgálatukba 21 fő, normál terhességük harmadik trimeszterében lévő nőt vontak be, további 25 fő olyan várandós nőt, akik pre-eclampsia betegségben szenvedtek, és volt egy harmadik, kontrollcsoport is, amelyben a nők nem voltak terhesek. Vizsgálati eredményeik megerősítéséhez a kutatók különböző módszerek széles körét használták fel, beleértve a fluoreszcens mikroszkópot és az áramláscitometriát is, amelyek a jelátvitel tanulmányozását segítették.
A pre-eclampsia betegségben szenvedő terhes nőknél mért magasabb piruvát enzim-szint alátámasztotta a kutatási eredményeket. A pre-eclampsia betegség a gyulladásos betegségek jellemzőit mutatja. Ha külső beavatkozással a piruvát enzim-szintet nem csökkentik, akkor a gyulladásos folyamatok súlyosbodnak.
A kutatók arra is kíváncsiak, vajon egy napon sikerül-e majd az enzim-szinteket a terhesség korai időszakában egy tesztvizsgálattal kimutatni, mert az azt fogja jelenteni, hogy időben tudják majd előrejelezni egy kifejlődő pre-eclampsia betegség, vagy más egyéb komplikációk bekövetkezésének a valószínűségét.
A két kutató azt is valószínűnek tartja, hogy a jelen kutatásukban leírt általános mechanizmusok nem egy, de több terhességi komplikációra is alkalmazhatók. Erre a valószínűségre – és a piruvát kináz enzim aktivitását szuppresszáló gyógyszerek kifejlesztésére – fognak a jövőbeni kutatásaik fókuszálni.
„Nagyon hosszú azoknak a dolgoknak a listája, amiket az elkövetkező öt év során klinikai alkalmazásra kész, kifejlesztett állapotban szeretnénk látni.” – fűzte hozzá egyikük.
A két kutató közül Howard R. Petty Ph.D a Michigan-i Egyetem Kellogg Szem Központjának biofizikusa, míg Roberto Romero orvos az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet Humán Fejlesztési Részlegének, valamint a Nemzeti Gyermek Egészségügyi Intézet Perinatológiai Kutatási Csoportjának a vezetője. (A perinatológia a születés körüli eseményekkel foglalkozó klinikai tudományág.)
