A legfontosabb tünetek, zavarok nem szűnnek meg néhány év alatt, sőt a tünetek fokozódhatnak, a következmények súlyosbodhatnak (pl. szívinfarktus, csontritkulás, vizelettartási zavarok stb.), ha nem történik időben beavatkozás.
Mivel a változókori problémák kialakulásáért elsősorban a petefészkek működésének csökkenése miatt fellépő ösztrogénhiány a felelős, értelemszerűen a legjobb terápia az ösztrogén hormonok kívülről történő, mesterséges pótlása. (Van az ösztrogénpótlásnak valamennyi természetes módja is, azt a következő pontban részletezzük.)
Az akut és kifejezett változókori panaszok, vagy vérzészavarok esetén a kívülről bevitt női hormonok (ösztrogén, vagy ösztradiol, ha szükséges, kiegészítve progeszteron hormonnal) nélkülözhetetlenek a komoly betegségek kialakulásának megakadályozásában. A hormonterápia mellett szóló döntést mindig a panaszok mértéke szabja meg, s ez alapján kell a nőgyógyásznak és a betegnek is döntenie, figyelembe véve a lehetséges kockázatokat is. A kockázatok mérlegelésénél elsődleges szempont a nő általános egészségügyi állapota.
A női szervezet ösztrogénhiányának feltételezett és/vagy bizonyított hosszú távú következményei az alábbiak:
-
Kötőszöveti rendellenességek (haj, izomzat, bőr),
-
Szív- és érrendszeri megbetegedések,
-
Alzheimer-kór,
-
Csontritkulás,
-
Ízületi fájdalmak,
-
A zsíranyagcsere zavarai,
-
Magas vérnyomás,
-
A nyálkahártyák szárazsága,
-
A férfiasodás jegyei.
A terápiás terv felállításakor mindig figyelembe kell venni a gyógyszer mellékhatásait és az ellenjavallatokat (pl. trombózis-hajlam, májbetegségek, cukorbetegség, kórelőzményben szereplő betegségek) is. Az alkalmazott tabletta, vagy tapasz fajtáját és időtartamát is alaposan át kell gondolni, és fontos, hogy a szervezet a kezelést jól tűrje.
A változókorban adott hormonpótló gyógyszerek többnyire beállítják a normális havi vérzést. Rendellenes vérzés akkor fordul elő az alkalmazásuk során, ha a megválasztott gyógyszer (tapasz) nem megfelelő az adott betegnek. Amennyiben szükséges – ezt a nőgyógyász dönti el az alapos előzetes kivizsgálás után – rendelkezésre áll olyan gyógyszer is, amely a hormonok pótlása mellett a méhnyálkahártya sorvadását, így a havivérzés elmaradását okozza.
A HRT történhet szájon át szedett gyógyszer, vagy tapasz használata formájában. A legalacsonyabb adagtól általában már enyhülnek a változókori tünetek. Azoknak a nőknek, akik korábban nem estek át méheltávolításon, a méhrák megelőzése céljából az ösztrogénnel együtt progeszteront is, tehát kombinált hormonpótló tablettát kell szedniük.
A változó korban megfelelően alkalmazott hormonpótlás jelentősen csökkenti a szív- és az agyi érrendszeri betegségek kockázatát, a csontritkulás és a csonttörések kockázatát, enyhíti a változókor fizikális és pszichikai tüneteit.
A HRT kockázatai közé tartozik viszont például az emlőrák (a progeszteron az, amely fokozza az emlőrák kockázatát), a stroke, az alsó végtag trombózisa vérrögképződés miatt, a tüdőembólia és idősebb nők esetében a szívkoszorúér betegség.
