Egy fiatal férfi sem élvezi, ha kopaszodni kezd, most azonban francia kutatók összefüggést fedeztek fel a férfiak 20 éves korban kezdődő kopaszodása és annak valószínűsége között, hogy ezeknél a férfiaknál a későbbi életkorban prosztatarák fejlődik ki.
A prosztatarák korai szűrése mindig ajánlott, de most különösen javasolt azon fiatal férfiak számára, akik megkopaszodtak – ez az első olyan kutatás, amely kapcsolatot fedezett fel a 20 éves korban történő kopaszodás és a késői életkorban kifejlődő prosztatarák között.
A kutatók – Dr. Philippe Giraud, a párizsi Descartes Egyetem és egyben a párizsi székhelyű Európai Georges Pompidou Kórház onkoradiológus professzora, a következőket mondja erről:
„Jelenleg nem áll rendelkezésünkre olyan határozott bizonyíték, amely igazolná a teljes férfi lakosság prosztatarák szűrésének előnyeit. Meg kell találnunk annak a módját, hogy azonosítsuk azokat a férfiakat, akik a betegség kialakulása szempontjából magas kockázatúnak számítanak, és akiknél tényleg szükséges a szűrés, illetve megfontolandó a kemoterápia prevenciós célú használata. Ehhez az ún. kemo-prevencióhoz anti-androgén gyógyszereket kell használni, mint amilyen a Finasterid is. A 20 éves korban történő kopaszodás ezeknek a könnyen beazonosítható kockázati faktoroknak az egyike lehet, és még sokat kell dolgoznunk azon, hogy ezt az összefüggést teljes mértékben igazolni is tudjuk.”
A Finasterid az 5-alfa-reduktáz gátlóknak nevezett gyógyszerek csoportjába tartozik. Csökkenti a dülmirigy (prosztata) méretét, így javítja a vizeletáramlást, és enyhíti a jóindulatú prosztata hipertrófia (megnagyobbodás) egyéb tüneteit. A Finasterid csökkenti annak a kockázatát is, hogy a betegnél hirtelen vizelet-elakadás következzen be, és ezért műtétre legyen szükség.
A férfi kopaszodás tipikus mintája a homlok laterális oldalán kezdődő kopaszodás, amelyet „visszahúzódó hajvonalként” ismerünk. A visszahúzódó hajvonal gyakran látható a 20 év feletti férfiaknál, de előfordul már a késői tinédzser években is. További kopasz folt fejlődhet ki a fejtetőn. Az ilyen típusú kopaszodás - amelyet androgén alopéciának neveznek - előidéző oka a DHT (dihidrotesztoszteron), amely egy erőteljes nemi hormon. Ez a hormon segíti elő a test- és az arcszőrzet növekedését, amely ellentétesen hathat a prosztatára, valamint a fejbőrön található hajszálakra is.
Az a mechanizmus, amellyel a DHT hormon ezt előidézi, jelenleg még nem teljes mértékben ismert. A DHT hormon felelős azért, hogy a genetikailag hajlamos hajas fejbőrön a hajtüszők mérete csökkenni kezd. A follikuláris miniatürizáció folyamatán keresztül a hajtengely szélessége progresszíven csökken, egészen addig, amíg a fejtetőn lévő haj nem kezd törékeny, elvékonyodó és színét vesztett hajra emlékeztetni, vagy teljes mértékben el nem tűnik. A hajhullás esetenként már a pubertáskorban elkezdődik és leginkább genetikailag meghatározott.
A francia kutatás során 388 fő, prosztatarák miatt kezelt férfi beteget hasonlítottak össze egy 281 fős, egészséges kontrollcsoporttal, és a kutatók azt állapították meg, hogy a prosztatarákos férfiak körében kétszer olyan nagy volt annak a valószínűsége, hogy 20 éves korukban kezdtek el kopaszodni, mint az egészséges kontrollcsoport tagjainál.
Ha azonban a férfiak csak 30, vagy 40 éves korukban kezdtek el kopaszodni, akkor nem jelentkezett különbség a prosztatarák kifejlődésének kockázatában az egészséges kontrollcsoporthoz viszonyítva. A vizsgálat nem talált összefüggést a korai hajvesztés és a prosztatarák korábban történő diagnosztizálása között, sem pedig a hajhullási minta és a rák kifejlődése között.
Dr. Michael Yassa, aki jelenleg a Montreáli Egyetem (Kanada) segédprofesszora, és aki korábban radioonkológusként az Európai Georges Pompidou Kórházban dolgozott Philippe Giraud professzor munkatársaként, a következőket tette hozzá:
„Csak három férfit találtunk, akiknél III. fokozatú volt 20 éves korukban a hajhullás mértéke, és egyet sem találtunk, akinél az IV. fokozatú lett volna, az adatok azonban napvilágra tárták, hogy bármilyen II-IV. fokozat közötti kopaszodás (37 fő a prosztatarákos betegek közül és 14 fő a kontrollcsoportból) a későbbi életkorban kialakuló prosztatarák dupla kockázatával társult. Ez a trend viszont nem folytatódott 30 és 40 éves korban. Képtelenek voltunk összefüggést találni a hajhullási minta és a rák kifejlődése között. A kutatásunkban ez valószínűleg a III. és a IV. hajhullási fokozat 20 és 30 éves korban nagyon alacsony prevalenciájának a következménye.”
