A kutatóorvosok szerint a cukrozott szénsavas üdítőitalok rendszeres fogyasztása megemeli a szervezet inzulinszintjét, az pedig a hasnyálmirigy sejtek rosszindulatú burjánzását táplálja.
A kutatásról szóló publikáció az Amerikai Rákkutatási Társaság havi szaklapjában jelent meg. A cikk szerzője, Dr. Mark Pereira amerikai társprofesszor és kollégái több, mint egy évtizeden keresztül követték 60.524 fő, Szingapúrban élő ember (nők és férfiak vegyesen) egészségi állapotát. A követéses vizsgálat során a kutatóorvosok azt állapították meg, hogy szemben azokkal, akik egyáltalán nem fogyasztanak ilyesfajta szénsavas üdítőitalokat, azoknál, akik hetente legalább kettő, vagy annál több cukrozott szénsavas üdítőt elfogyasztottak, a hasnyálmirigyrák kifejlődésének az esélye a kétszeresére nőtt. A természetes gyümölcslevek fogyasztásánál ilyen kapcsolatot nem találtak.
Dr. Pereira úgy nyilatkozott a sajtó képviselőinek, hogy bár az általuk vizsgált emberek Szingapúrban éltek, az eredmények valószínűsíthetően mégis ugyanilyenek lennének, ha amerikai lakosok, vagy más fejlett országbeli lakosok körében folytatták volna le a követéses vizsgálatot. Véleménye szerint Szingapúr egy gazdag ország, amelynek az egészségügyi ellátása kitűnő. A lakosok kedvenc időtöltése az evés és a vásárlás, éppen ezért is kell az eredményeket más nyugati országok esetében is alkalmazni.
A Yale Rákközpont egyik igazgatónője szerint, aki egyébként egyben a Yale Közegészségügyi Iskola járványtani professzora is, a kutatási eredmény egy relatíve kis számú eseten alapszik és az sem világos számára, vajon az összefüggés az okot és a következményeket visszatükrözi-e: Szingapúrban a cukros üdítők fogyasztása néhány egyéb viselkedési szokással is társul, mint pl. a dohányzás és a sok vörös hús fogyasztása, ezeket nem kellően kontrollálták a vizsgálat során.
Dr. Pereira ezzel a megállapítással vitába szállt, szerinte az ő kutatásuk eredménye biológiailag elfogadható, mivel az eredmények a nem dohányzók esetében ugyanazok voltak, ráadásul az eredmények nem változtak, miután egyéb diétás szokásokat is leellenőriztek, valamint konzisztensek is voltak a kaukázusi (fehér bőrszínű) lakosság körében tapasztaltakkal. Azzal egyetértett, hogy azok az emberek, akik rendszeresen fogyasztanak szénsavas, cukorral édesített üdítőket, általában kevéssé törődnek általános egészségi állapotukkal, éppen ezért véli úgy, hogy ezeknek az italoknak a hasnyálmirigyrák kialakulására gyakorolt hatása teljesen egyedülálló. A cukrozott szénsavas üdítőitalok magas cukortartalma növeli a szervezet inzulinszintjét, amelyről ők úgy tartják, hogy nagyban hozzájárul a hasnyálmirigy rákos sejtjeinek növekedéséhez.
A hasnyálmirigyrák túlélési aránya igen rossz: azok közül a betegek közül, akiknél ezt a betegséget diagnosztizálják, mindössze 5 % marad életben 5 évnél tovább. Ennek egyik oka az, hogy a betegség korai tüneteit gyakran nem fedezik fel, és ahogy a betegség előrehalad, a tünetek változnak is, illetve egyáltalán nem specifikusak, így mire a rák diagnózisát felállítják, annak stádiuma már rég előrehaladott állapotú.
Az amerikai Nemzeti Rák Intézet becslései szerint 2009-ben több, mint 42.000 férfinál és nőnél diagnosztizálták a hasnyálmirigyrákot, és közülük több, mint 35.000 fő már meg is halt. A Dr. Pereira által vezetett követéses vizsgálat 14 éven át tartott, amelynek megnevezése: „Szingapúri Kínai Egészségügyi Vizsgálat” volt. Ez alatt az időszak alatt 140 hasnyálmirigyrákos esetet diagnosztizáltak.
Miután kiszűrték a zavaró tényezőket, azt állapíthatták meg, hogy azoknál, akik két, vagy annál több cukrozott szénsavas üdítőitalt fogyasztottak hetente (átlagosan hetente ötször), a hasnyálmirigyrák kifejlődésének kockázata 87 %-kal növekedett, szemben az ilyen üdítőket nem fogyasztók körével. A kutatócsoport még azt is megállapította, hogy statisztikailag nem szignifikáns összefüggést tárt fel a 100 %-os gyümölcslé (juice) fogyasztók és a hasnyálmirigyrák kockázata között.
Végső következtetésük ez volt: „A cukrozott szénsavas üdítőitalok rendszeres fogyasztása független szerepet játszik a hasnyálmirigyrák kifejlődésében.”
