A PET (Pozitron Emissziós Tomográfia) az egyik legmodernebbnek számító képalkotó eljárás, melyet elsősorban rákos megbetegedések esetén alkalmaznak.
A CT és MR vizsgálatokkal ellentétben nem a betegség okozta anatómiai és szerkezeti elváltozásokat jeleníti meg, hanem a testben lezajló, (esetlegesen kóros) biokémiai és élettani folyamatokba enged bepillantást. Mivel a betegség megjelenésekor először a szervek, szövetek funkcionális jellemzői változnak meg, ezek felmérése a probléma korai és pontos felismerését teszi lehetővé.
A vizsgálni kívánt szerv anyagcseréjében résztvevő molekulát megjelölnek egy radioaktív izotóppal. Általában radioaktív fluorral megjelölt glükózt (18 F-fluoro-dezoxi-glükóz, röviden FDG) adnak be a betegnek. Az FDG eloszlása a szervezetben, a különböző szövetek funkciójának megfelelően, és az esetleges kóros elváltozásoktól függően, eltérő lesz.
Az intenzív anyagcserével rendelkező rákos sejtek például időegység alatt több FDG-t vesznek fel. A funkciójukban károsodott sejtek (pl. szívizom elhalás szívinfarktus következtében) FDG felvétele a környező sejtekénél jóval kisebb.
A gép detektálja a radioaktív izotópok által kibocsátott sugárzást, majd ebből kirajzol egy képet. Általában CT-vel (komputertomográf) kombinálják, így a funkcionális eltérések jól meghatározott anatómiai struktúrához rendelhetők. Ezáltal lehetséges a kóros folyamatok felderítése és lokalizálása a lehető legpontosabban és legnagyobb biztonsággal.
A PET-vizsgálat alkalmazási területei
Onkológia (a vizsgálatok 85-90%-a onkológiai indikációban történik)
• a rák felismerése korai stádiumban, egyéb eljárással nem kimutatható tumorok észlelése
• szövettani vizsgálat helyének kijelölése
• áttétek kimutatása
• a daganat jó, vagy rosszindulatú-e, utóbbi esetben mennyire rosszindulatú
• sikeres volt- e az alkalmazott terápia
Kardiológia
• infarktus után a szívizom károsodottságának megállapítására
• iscemiás szívbetegség esetén
Neurológia
• epilepsziás gócok felkutatása
• Alzheimer-kór diagnosztizálása, súlyosságának foka.
