ScienceDaily magazin – 42 országban végzett, placebora alapozott kutatások eredménye szerint, első alkalommal, úgy tűnik, hogy egy gyógyszeres kezelés segítheti a tüdőműködést, enyhe vagy akár súlyos COPD-től szenvedő betegken.
The Toward a Revolution in COPD Health (TORCH) kutatása kivizsgálta hatásait kevert szalmeterolnak, egy ß-agonistának és flutikazon propionátnak - egy belégzett agykérgi szteroidnak - vagy önmagukban vagy valamivel kombinálva, a halálozáson, súlyosbodásokat, egészségügyi minőségét az életnek és a tüdőműködés javulásának mértékét az erőltetett kilégzési térfogat egy másodperc (FEV1) alapján COPD-től szenvedő betegeken.
Az eredményeket az augusztusi Americal Journal of Respiratory and Critical Care Medicine második kiadásában közölték, amit az American Thoracic Society ad ki.
“Szalmaterollal és flutikazon propionáttal való gyógyszeres kezelés vagy az összetevők lecsökkentik a tüdőműködés csökkenésének mértékét az FEV1-ben, mérsékelt vagy súlyos COPD-től szenvedő betegekben, így lassítják a betegség súlyosbodását.” írta Bartolome R. Celli, M.D., vezető írója a kutatásnak és a Tufts University School of Medicine professzora. “Máig, a dohányzás megszüntetése volt az egyetlen beavatkozás, amelyet döntőnek mondtak az FEV1-beli mérték csökkenésének változtatására.” jegyete meg Dr.Celli. Ez az első gyógyszeres kezelés bemutatása a COPD ellen.
A TORCH kutatása véletlenszerűen kiválasztott 6.000 beteget, 42 országból, akik mérsékelt vagy súlyos COPD-től szenvednek, hogy vagy szalmeterolt (SAL; 50 g), a kettő kombinációját (SFC;mg), flutikazon propionátot (FP; 500 m g) vagy placebot szedjenek. Miután az alapszintű FEV1-et megállapították, a betegek m50/500-re lettek újraértékelve 24 hetente, hogy meg tudják határotni a tüdőműködés csökkenésének mértéket FEV1-ben.
“A csökkenés FEV1-ben a leglassabb az SFC-t szedő betegekben volt, a leggyorsabb a placebot szedőkben.” írta Dr. Celli. “A 24. héttől, a csökkenés hozzáadott mértéke FEV1-ben 39ml/év volt az SFC-t szedőkben, 42ml/év a SAL-t és az FP-t szedőkben és 55ml/év a placebot szedőkben.”
Annak ellenére, hogy a tanulmány hivatalosan nem volt támogatva, hogy különbségeket fedezzen fel a csökkenés mértékéről FEV1-ben, az eredmények nagyon jelentősek (p<0.001). A csökkenés mértéke a kezelt csoportokban hasonló volt, nemtől, kortól, etnikumtól és testtömegindextől függetlenül. Továbbá, a lassabb csökkenési mértékhez FEV1-ben, kisebb súlyosbodási kockázat tartozik.
“A kezelés nem törölte el a tüdőműködés gyorsított csökkenését [amely megjelenik a COPD-s betegeknél], de lényegesen javított rajta.” írta Dr. Celli, mikozben megjegyezte: “A mechanizmus, amely felelős a csökkenés mértékéért, nem világos, mivel minden kezelésnek lehet lényeges nem-hörgőtágítő hatása.” Megérteni ezeket a mechanizmusokat a célja a kutatás következő fázisának, a hosszú hatású hörgőtágító gyógyszer és placebo összehasonlításával, az FEV1 csökkenésének figyelembe vételével.
Addig is, “a TORCH tanulmánya hoz egy kis világosságot a kezelés képébe és ellátja a COPD-től szenvedő betegeket reményteli jelekkel.” Írta Samy Suissa, Ph.D., a McGill University-től, a kísérő vezércikkben. “Ez a tanulmány azt is szemlélteti, hogy a kezelés kihagyása [placebo] nem választási lehetőség a mérsékelt vagy súlyos COPD-től szenvedő betegeknek.”
