Már
ekkor eldőlnek a magzat biológiai folyamatai, történései,
valamint az is, hogy a fogamzásban részt vett hím-
és női ivarsejtek gén- és kromoszóma-állománya
ép és egészséges volt, vagy sem. Ha nem,
akkor számolni kell a magzat genetikai betegségével
és annak következtében károsodásával.
Szerencsére a genetikai betegségeket okozó
génhibák és kromoszóma rendellenességek
ritkák.
Az
emberi életet átszövő gyakori betegségek
viszont a genetikai hajlam talaján érvényesülnek,
és aztán az ártó környezeti
tényezők, vagy a védő külső faktorok
közrehatása dönti el, hogy a hajlamból
betegség lesz-e, vagy sem.
A
magzat genetikai, vagy veleszületett adottságai,
személyiségjegyei – mint az általános
értelmi adottságok, a sajátos mentális
adottságok, a kreativitás és a motiváció
– már a fogantatástól, de különösen
a születéstől kezdve kölcsönhatásban
vannak a környezeti hatásokkal is. A külső hatások
közül nagyon fontos szerepe van a gyermek fejlődésében
a családjának, az iskolának, a tanulótársainak,
kortársainak, valamint a társadalmi lehetőségeknek.
