Először a japánok azonosították ezt a problémát az 1990-es években, amikor bemutatták, hogy egy hirtelen sokk vagy érzelmi stressz hatására a szív úgy kezd viselkedni, mintha szívinfarktusa lett volna az illetőnek, bár rendszerint semmilyen tartós károsodás nem lép fel. Az amerikai Arkansasi Egyetem kutatói most azonosították az ún. „öszetört szív szindrómát”, amely jóval gyakrabban fordul elő a nőknél, mint a férfiaknál.
Alapvetően az összetört szív szindrómát a hormonok és az adrenalin hirtelen felszabadulása váltja ki, rendszerint az olyan események kapcsán, ahol az érzelmeknek fontos szerepük van. Ilyenkor a szív egyes részei ideiglenesen megnagyobbodnak és olyan tüneteket idéznek elő, amelyek nagyrészt rokon jellegűek a szívinfarktus tüneteivel, de az olyan kóros fizikális faktorok nélkül, mint az elzáródott artériák és a szívizom károsodás, melyek a szívinfarktus klinikai képét jellemzik.
Az összetört szív szindrómát negatív és pozitív töltetű események egyaránt előidézhetik, pl. a váratlan lottónyeremény, az autóbaleset vagy egy szeretett ember hirtelen halála is kiválthatja.
A friss amerikai kutatás azt igazolta, hogy a nők jóval többször érintettek a szindrómában és közülük is az idősebb nők a kórkép fellépése nagyobb kockázatának vannak kitéve, mint a fiatalabbak. A kutatók eredményeikről az Amerikai Szív Társaság Orlandoban (Florida) tartott konferenciáján számoltak be.
Dr. Abhiram Prasad, a híres Mayo Klinika kardiológusa – aki ugyanakkor a kutatásban nem vett részt – az AP hírügynökségnek elmondta, hogy míg a szívinfarktus és a szívbetegség a férfiakat jóval gyakrabban és jóval korábbi életszakaszukban sújtja, mint a nőket, „addig az összetört szív szindróma az egyetlen olyan szívet érintő kórkép, ahol a női nem érintettsége túlsúlyban van.”
Dr. Abhishek Deshmukh, az Arkansasi Egyetem kardiológusa, aki már kezelt összetört szív szindrómában szenvedő nőket, arra lett kíváncsi, vajon a kórkép mennyire hím- és nőnem specifikus és így ő volt az, aki ösztönözni kezdte az ezzel kapcsolatos kutatási munka megkezdését. Egy olyan szövetségi adatbázis segítségével, amely durván 1.000 kórház beteg adataiból épült fel, Dr. Deshmukh azt állapította meg, hogy 2007-ben 6.229 db összetört szív szindróma eset fordult elő. Ezek közül mindössze 671 esetben – 11 %-os arány – voltak csak a férfiak érintettek.
A kardiológus azt is megállapította, hogy a nők összetört szív szindróma kockázata 7,5-ször nagyobb mint a férfiaké. Az 55 éven aluli emberek között a nők ezen kockázati aránya már 9.5-szörös. Az 55 éven felüli nők háromszor olyan gyakran szenvednek a kórképtől, mint az ennél fiatalabb nők. A kórkép előfordulását jellemző nemi egyenlőtlenségre egyelőre nincs még magyarázat, talán arról van szó, hogy a férfiak jobban birkóznak meg az érzelmi események okozta fizikai stresszel vagy talán arról, hogy a férfiak egész egyszerűen kevésbé érzelmesek, mint a nők.
A kutatók az alábbiakat mondták a AP-nek:
„Az egyik teória szerint a hormonoknak van szerepük a szindróma kialakulásában. Egy másik szerint a férfiaknak sokkal több adrenalin receptoruk van a szívük sejtjein mint a nőknek, így talán a férfiak ezért képesek jobban kezelni a stresszt és azt az erős vegyi anyag (hormon és neurotranszmitter) felszabadulást, ami a stresszel jár együtt.”
A kutatás azt is igazolta, hogy azon betegek 10 %-ánál, akiknél a szindróma jelentkezett, életük egy bizonyos pontján második epizód is bekövetkezik, de ezeknél a betegeknél is rendszerint visszaáll a teljes szívfunkció anélkül, hogy tartós károsodást szenvedne a szívük illetve anélkül, hogy utókövető kezelésre lenne szükségük. Úgy tűnik tehát, hogy az összetört szív helyrehozásának a legjobb módja az, ha az érintett ad magának egy kis időt a spontán gyógyulásra.
