Az amerikai Mrs. Fannie Cline, 69 éves nyugdíjas hölgy 2-es típusú cukorbetegségben szenved. Annak ellenére, hogy igyekezett betartani az orvosi utasításokat, az állapota egyre romlott. Gyakorta szédült, néha olyan erősen, hogy a South Side-i (Chicago déli része) otthonához közeli kórház sürgősségi osztályára kellett beszállítani. (A cukorbetegség leggyakoribb szövődményei: szívbetegség, stroke, veseproblémák, láb-, szem- és idegrendszeri problémák /akár vakság is/ és depresszió.)
Tavaly májustól azonban a „Advocate Health Care” (angol rövidítése: A.C.O., magyarul: Támogató Egészségügyi Gondozó Központ) – amely számos chicagói kórházat és klinikát működtet - regisztrált nővérétől, Ms. Gwlie Lloydtól speciális figyelmet kezdett kapni: Ms. Lloyd gyakorta felhívta az idős hölgyet telefonon, tanácsokkal szolgált és ellenőrizte, hogy Mrs. Cline betartja-e az előírt cukorbeteg étrendet és végez-e testmozgást. Továbbá, Ms. Lloyd odafigyelt, hogy az idős hölgy megfelelő időközönként felkeresse az orvosát, megszervezte a találkozót és ha kellett, étel házhoz szállítást is intézett neki, valamint azt, hogy a szociális munkás a hölgyet felkeresse az otthonában.
Mindezek eredményeképpen Mrs. Cline egészségi állapota jelentős mértékben javult. Ma már jóval aktívabb életet él, ritkán fordul elő nála szédülés és tavaly május óta kórházba sem kellett szállítani.
Mrs. Cline erről így nyilatkozik: „Nagy öröm, ha valaki az esedékes orvosi vizitek időpontjai között telefonon felhív és megkérdezi, hogyan érzem magam. Ha a vércukorszintem megemelkedik és szédülök, Ms. Lloyd megkérdezi tőlem, mit ettem utoljára. Ilyenkor néha azt tanácsolja, hogy egyek zabpelyhet vagy gyümölcsöt.”
Az az extra figyelem, amiben tavaly óta Mrs. Cline részesül, része annak a radikális és a hagyományos „díj ellenében történő orvoslás”-tól való elrugaszkodásnak, amit 2 évvel ezelőtt Obama elnök mint „Megfizethető Ellátás Törvénye” léptetett életbe.
Az A.C.O. üzemelteti Amerika első és legnagyobb „számadásra kötelezett” egészségügyi gondozó hálózatát. Az A.C.O. egységei tulajdonképpen olyan egészségügyi szolgáltató szervezetek, amelyek egy biztosítási kockázati közösség keretein belül működnek. Az ilyen szervezetekben primer ellátást nyújtó orvosok, specialisták, szociális munkások, gyógyszerészek és nővérek dolgoznak együtt. A különbség abban rejlik, hogy ezeket a szolgáltatókat hogyan fizetik: ahelyett, hogy egy biztosítási társaságtól vagy a kormányzattól kapnának egyes szolgáltatók visszatérítést minden egyes betegnek nyújtott minden egyes szolgáltatásra, az A.C.O.-t egyszerűen azért fizetik, hogy betegek egy meghatározott csoportjának nyújtson szolgáltatást.
Ha a szervezet a betegellátás költségeit képes úgy csökkenteni, hogy közben a beteg egészségi állapota stabil vagy javul, akkor megtarthatja és feloszthatja a megtakarítások egy részét – a szakértők azt remélik, hogy ez egy olyan erőteljes ösztönző, ami segít abban, hogy másként működjenek a dolgok. Ha azonban az A.C.O. nem felel meg a minőségi követelményeknek és mégis emelkednek a költségei, akkor a szervezet keretein belül egészségügyi ellátást nyújtó dolgozók jóval alacsonyabb fizetést kapnak.
„Az A.C.O.-val kapcsolatosan alig merül fel kétség, hogy az elkövetkező években nagyon sok amerikai állampolgár lesz a tagja. Az A.C.O. meg fogja változtatni azt a módot, ahogyan az egészségügyi ellátásért fizetünk. A szolgáltatók sokkal inkább pozitív módon fognak dolgozni, semmint reaktívan. Úgy véljük, hogy ez egyfajta „cunami” kezdetét jelenti az amerikai egészségügyi ellátásban.” – mondja Dr. Michael Cryer, az Aon Hewitt orvosigazgatója. (Az Aon Hewitt amerikai cég a világ vezető kockázatkezelési, biztosítási és HR tanácsadó és outsourcing cége.)
