A bőr az emberi test élethez szükséges szerveinek és valószínűleg a legsokoldalúbb szerveinek az egyike. A szenzoros (érzékelő), az összekötő és a reprezentatív szerepe mellett a bőr aktív és passzív „válaszfal”-ként is működik, megvédve a testet a baktériumoktól, továbbá a belső szerveket és a vitális szervrendszereket (kiválasztó-, endokrin, keringési, immun-, emésztő-, nyirok-, izom-, ideg-, reprodukciós, csont-, légúti és húgyúti rendszer) is védi az olyan külső környezeti hatások ellen, mint a hőség, a fagy, a nedvesség és a napsugárzás, azáltal, hogy állandó állapotot teremt. A környezeti tényezők a bőrt számos kihívás elé állítják, ezen tényezők mindegyike a napszaktól függően különböző hatást fejt ki a bőrre.
A berlini Charité Egyetemi Kórház (egyike Európa legnagyobb egyetemi kórházainak, a Berlini Humboldt és Freie Egyetemek közös intézménye) kronobiológiai professzora, Dr. Achim Kramer és a hamburgi Beiersdorf AG Bőröregedést Kutató Osztályának a vezetője, Dr. Thomas Blatt humánbiológus felfedezték, hogy az emberi bőrnek belső órája van, amely különböző funkciókkal bír, beleértve azt is, hogy felelős az időalapú sejtkorrekcióért és regenerációért.
Az alapkutatás első eredményeiről – melyek azt mutatják, hogy a bőr képes adaptálódni ezekhez az időfüggő állapotokhoz – a tudósok az „USA Nemzeti Tudományos Akadémiája Közleményei” (PNAS) c. hivatalos kiadványban számoltak be.
A kutatók a nap különböző szakaszaiban sejtmintákat vettek (keratinocitákat, hámsejteket) fiatal, egészséges személyek bőrének epidermis, különböző rétegekből felépülő hámrétege legfelső, ún. szarurétegéből, a „stratum corneum”-ból. A keratinociták elemzését követően felfedezték, hogy a bőr sejtregenerációért és –korrekcióért felelős fontos faktorait egy biológiai óra kontrollálja. Megállapították, hogy a biológiai óra egyik funkciójában a Krüppel-szerű-faktornak (Klf9) nevezett molekulák érintettek, amelyek lelassítják a keratinociták sejtosztódását.
A kutatói team megfigyelte, hogy a Klf9 aktivitás csökkenésekor a bőr sejtkultúrái (tenyészet) jóval gyorsabban nőnek, míg a Klf9 molekulák aktivitásának a fokozódása a lassabb sejtosztódással függött össze. Azt is megállapították, hogy a kortizolnak nevezett stresszhormon egyidejűleg kontrollálja a Klf9 aktivitást és ez azt jelenti, hogy a Klf9 lehet érintett vagy akár marker is az olyan gyakori bőrbetegségekben, mint amilyen pl. a psoriasis (pikkelysömör).
A biológiai óra funkcionálása szabályozza a különböző bőrfolyamatok precíz időzítését, például a sejtosztódást, a sejtdifferenciálódást és a DNS korrekciót.
Kramer professzor az alábbi következetéseket vonta le: „Ha ezeket a folyamatokat jobban megértjük, akkor a gyógyszer használatot a nap azon időszakára időzíthetjük, amelyben az a legjobban és a legkevesebb mellékhatással tud hatni.”
Címkék:
bőr, öregedés, élettartam, hőség, fagy, környezeti tényező
|
|
